Miként támogathatja az AI a hazai egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működését? Hogyan segíthet a Mesterséges Intelligencia az orvosnak a betegségek korai felismerésében, a kezelés megtervezésében, egyáltalán abban, hogy a betegről rendelkezésre álló óriási mennyiségű és minőségű adat, információ átlátható legyen? A műsor vendégei a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese, Miklós Dezső és a Rényi Intézet Mesterséges Intelligencia kutatócsoportjának tagja, az említett kutatás szakmai vezetője Csiszárik Adrián. A Közelebb a matematikához című műsor ezúttal bemutatja azt az évek óta folyó munkát, amely során a Rényi kutatói átfogó egészségügyi életútelemző adatplatformot építenek.

Magyar kutatók olyan mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat fejlesztenek, amelyek új lehetőségeket teremtenek az egészségügy számára. A HUN-REN kutatási hálózat Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudósai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársaival, az utóbbi időkben az I-Cell Mobilsoft Zrt. együttműködésével, egy átfogó egészségügyi életútelemző adatplatformot építenek. Ez óriási támogatás lehet a betegségek korai felismerésében, egyénre szabott kezelési tervek elkészítésében, és nem utolsósorban az egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működésében. Article link

A mesterséges intelligencián (AI) alapuló eszközöket is egyre többen használják, de kevesen gondolkodnak el azon, mi rejtőzhet a gépi agy mélyén. Varga Dániel programozó matematikus, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási osztályán dolgozik, és munkatársaival a AI működését szeretnék megérteni. Article link

Az Európai Egészségügyi Adattérre való átállással néhány éven belül megvalósul az Európai Unióban a határokon átívelő betegadatok megosztása, amivel nemcsak a uniós polgárok régiós ellátása válik egyszerűbbé, hanem az ebből induló kutatásokkal mindez valós életelőnnyel is járhat – hangzott el a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján, ahol szakértők kiemelték, hatalmas munkát kell elvégezni minden tagállamnak, hogy megfeleljenek az erről szóló márciusban megjelent uniós rendeletnek. Article link

A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián. Article link

Agyműtéteket végez Mesterséges Intelligenciákon a Közelebb a matematikához vendége, hogy azok működéséről az AI kutatócsoport tagja minél több információhoz juthassanak. Varga Dániel ugyanis a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet szakembere, programozó matematikus, aki az interjúban az AI megértésének jelentőségéről is beszél, továbbá kiderül, hogy programozóként, miért fontos neki a vizualitás, és plasztikus képet kapunk a mélytanulásról is. Varga Dánieltól hallunk a számára izgalmas geometriai problémákról és arról, hogy ez a terület miként kapcsolódik össze világhírű matematikus nagyapjával, aki egyébként a Rényi egykori igazgatója volt.

Változások lesznek az EESZT-ben: az MI-alkalmazások képesek a pdf-dokumentumokban szereplő adatokat kiolvasni, elemezni. Article link

Magyar kutatók olyan matematikai modellen dolgoznak, amellyel pontosabbá válhat az egészségügyi rendszert kiszolgáló mesterséges intelligencia. A fejlesztés nyertese a beteg lehet, aki jobb diagnózist és hatékonyabb kezelést kaphat. Article link

A nagy struktúrákkal foglalkozik és a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos alapkutatások nemzetközileg elismert szakértője Szegedy Balázs, a Közelebb a matematikához mai vendége. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet elméleti matematikusával izgalmas órát tölthet a hallgató, az interjúban szó esik Szegedy Balázs filozófia iránti érdeklődéséről, az Észak-Amerikában és Kanadában töltött évtized tapasztalatairól, a tánc iránti szenvedélyéről, a Rényiben folyó munkáról, és… az emberiség jövőjéről. Podcast link

Milyen területeken segíti az életünket a gépi tanulás? Bízhatunk-e a Mesterséges Intelligenciában vagy még sokáig szükség lesz arra, hogy az ember ellenőrizze a javaslatait? Webshopok, streaming szolgáltatók képfelismerő alkalmazások, online marketing, önvezető autók - ilyen témák is szóba kerülnek ebben a beszélgetésben, bár alapvetően mindennek a matematikai hátterével foglalkozunk. A Közelebb a matematikához vendége Zombori Zsolt, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Mesterséges Intelligencia csoportjának szakembere. Az interjúból az is kiderül, mit profitál a matematikus a korábbi filozófiai tanulmányaiból, és vajon mit gondol az AI kreativitásáról?

November 11-13. között az Elméleti Orvostudományi Központban (EOK) szervezte az egyetem és a Network Medicine Alliance (NMA) a 32. Semmelweis Szimpóziumot. Az egyetem legmagasabb presztízsű tudományos rendezvénye idén a medicina új ágára, a hálózati orvostudományra fókuszált, olyan világhírű kutatók tolmácsolásában, mint Barabási Albert-László fizikus. Az idei háromnapos konferencia témája a „Hálózati orvostudomány a jövő egészségügyéért”, amelynek keretében a világ különböző tájairól, egyebek mellett a Harvard, a Karolinska, a római La Sapienza, illetve a Maastrichti Egyetemről érkező 35 előadó a hálózattudományról, a gyógyszerek újrapozicionálásról, a betegségek közötti kapcsolatokról és komorbiditásokról, valamint a bioinformatika, illetve a mesterséges intelligencia (MI) területeit felölelő kutatási eredményekről tartott innovatív előadásokat.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ – az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészség Divízió vezetője – munkatársai és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Mesterséges Intelligencia kutatócsoportjának szakértői egy olyan átfogó, egészségügyi életútelemző adatplatformot építenek, amelynek alapján mesterséges intelligencia modellek személyre szabott előrejelzéseket tehetnek, figyelmeztethetnek egyes betegségek megjelenésének vagy súlyosbodásának a megnövekedett kockázatára, az egészségi állapot romlására, elősegítve ezzel a megelőzést, a korai felismerést vagy az egyénre szabott kezelés megtervezését. Article link

Egy új formaosztályt fedezett fel Domokos Gábor a Gömböc felfedezője, akadémikus, matematikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, doktorandusz hallgatója Regős Krisztina, és G. Horváth Ákos ugyancsak a BME matematikus professzora. Bizonyították, hogy a lágy cellának elnevezett forma építi fel például, a nautilus csigáspolip házát. Domokos Gáborral és Regős Krisztinával egyebek között arról is beszélgetünk, hogy vajon miért talált ki az evolúció ilyen formát, hogy miért kíváncsi a májsebész a felfedezésükre, és hogy a lágy cellák miért olyan érdekesek az építészek számára, akik felkeresték őket.